Pár napja vezetőknek tartottam egy előadást a Sawyer Miller Groupnál. A végén jött egy érdekes kérdés: a sabbaticallal nem lehet rendbe hozni egy kiégett kollégát? Nagy eséllyel nem. A sabbatical idején, amikor munkatársunkat nem éri állandó stressz, csökken a határidő és teljesítmény nyomás egy időre jobban lesz. Visszakérdezek. Amikorra visszatér, a kiégést kiváltó okok megváltoznak?
Bár több okos is azt mondja, a kiégés most nem aktuális, nekem egyre inkább úgy tűnik, hogy a már rég meglévő kiégéses állapotokra a covid okozta helyzet csak feltette a koronát. Mindegy mit mondanak egy biztos, nincs rá idő, hogyha nem vagy jól, akkor hónapok múlva kérj segítséget. Nincs idő a bullshit dumára, szembe kell
– Nem zárod be az ajtót? – Nem. Elérhetőnek kell lennem a kollégáim felé. – Soha nem zárod be? – Nem szoktam. – Hogy tudsz így dolgozni? – Dolgozom, és ha nem végzek el, hazaviszem. – Otthon még mennyit dolgozol? – Átlag 2-3 órát. Csak ott tudok koncentrálni. – Ha én lennék te, most mit
Négy hosszú éven át próbálta meg a konkurencia tönkretenni a cégét. Nap mint nap küzdött az újabb és újabb feljelentésekkel, elvtelen eljárásokkal. Volt, amikor azt hitte feladja, volt amikor órákra feladta. Aztán vége lett és ennek két éve már. Más ember lett. Magának való. Magába forduló. Éjszakákat át nem alvó, éjszakánként felébredő. Kollégáknak semmiért nem
Hetek óta gyakorlatilag minden megkeresésem arról szól, hogy a leendő coachee munkahelyet akar váltani, mert : ad1. Az, ahogy a munkáltatóik reagáltak a helyzetre, ahogy számonkérték őket, vagy nem, vagy ahogy megbicsaklott egy rakás folyamat, abból az lett a végkövetkeztésük, hogy nem akarnak maradni. ad2. Ki akarna egy cégnél dolgozni, ahol kétóránként van meeting csak
Változatlan, hiába közhely, nem beszélgetünk eleget. Sem egymással, sem magunkkal. Amerre járok figyelem az embereket. Pár napja egy étteremben négy harmincas éveiben járó nő ült egy asztalnál. Amíg ki nem jött az étel, egy szót nem szóltak egymáshoz, mindenki a telefonját nyomkodta. Utána sem sokat változott a helyzet. Egyre több embert látok a környezetemben, akik
Valaki kérdezte tőlem, hogy nem unom, hogy állandóan mások baját hallgatom? Nem. Szeretek hallgatni. Azt megfogadtam a legelején, ha azt érzem, hogy nem örülök neki, abba fogom hagyni. Tegnap egy workshopot tartottam kiégésről. Tizenhárman voltunk és az volt az érdekes, hogy végiggondoltam, szinte a teljes üzleti palettát lefedtük. Volt autóipari résztvevő, fejvadász, HR vezető, kommunikációs
Több hónap telt el már azóta, hogy megjelent a könyvem. Amikor megírtam már tudtam, hogy teremteni is szeretnék általa, így a bevétel egy részét nonprofit célra ajánlottam fel. Nyomot akartam hagyni olyan dologban, amely fontos nekem, és mások nem intézték el, nem oldották meg – de a közösség életét szolgálnák. Bázakerettyén élek, ezt már annyiszor
Múlt héten előadtam, hazai kávésoknak a Horizont Moziban, egy zsúfolásig megtelt teremben. A Piqniq Budapest csapata szervezte az előadást és pódiumbeszélgetést. Szívmelengető élmény volt. Hosszú ideje mondom, hogy sok dolgot másképp kellene csinálni. Ez az este pont az a másképp volt, amit keresek, és amire mindig biztatok. Akik ott voltak szívvel-lélekkel jöttek. Akik a színpadon álltak,
Az ünnepi alkalomból egy kicsit borús hangulatú írás. Gondolatok arról, hogy vajon miért van az, arról, hogy sok más szakmához hasonlóan, ennek a szakmának is meg kell is szenvedni a kóklerek uralmát, és emelt fővel kell túlélnie azt a rombolást, amit a szakmailag nem kompetens „coachok” végeznek hazánkban. Tele a sajtó, a közösségi média olyan
Több, mint 105.000 Google találat, nekem pedig egy igazi szerelem-téma. A rendszerváltás idején alapított cégek többségében zajlik ez a váltási folyamat. Az egykor garázsokból, kis raktárakból, induló cégekből mára birodalmak lettek, sok alkalmazottal, sokmilliárdos bevétellel, komoly vagyonnal. Majd mindenhol ott az alapító család, szerencsés esetben még mindkét szülő és persze ott vannak az időközben felnövő
Team coaching után beszélgetek az ügyvezetővel, a cég egyik tulajdonosáról. – Ő a társam. – Miért kell társ? – Megbeszélek vele dolgokat és megvéd attól, hogy őrültségeket kövessek el. – Mi a baj az őrültségekkel? – Hát, lehet, hogy nem jön be amit tervezek és lehet, hogy veszteséget okoz a cégnek. – És ha mégis
Készítette: Kaméleonline © 2018